Újra feltörekvők

Orbán Gábor
makroelemző és kötvény-üzletágvezető

Az idei év első tőkepiaci témája a pánikhangulat enyhülése volt az eurozóna perifériájának adósságproblémáival kapcsolatban. A szélsőséges pozícionáltságnak köszönhetően ez a spanyol, görög, ír és portugál CDS-felárak csökkenését eredményezte január folyamán. A hazai piac mintegy proxyként követte a periféria ingadozásait a múltban is, így most januárban a magyar eszközök egyértelműen felülteljesítettek, amelyet kisebb korrekció követett februárban.

Az adósságválságba került európai államok után a befektetők figyelme most egy másik folyamatra összpontosul. A feltörekvő gazdaságok egyre szélesebb köre küzd a tőkebeáramlás ellen, méghozzá csak részben piackonform eszközökkel. Délkelet Ázsia után Brazília, majd Törökország kezdte elvenni a befektetők kedvet a pozícióépítéstől. Különböző okok állnak az ilyen tőkekorlátozások mögött: a deviza felértékelődésének megakadályozása, a belföldi hitelkiáramlás fékezése, a különböző részpiaci buborékok kialakulásának, illetve a gazdaság általános túlfűtöttségének megelőzése. Nyílt piaci intervenció, a tartalékkövetelmények emelése és mindenfele adók a gyakoribb eszközök. A „legsikeresebb” Törökországban volt ez az akció, ahol a jegybanknál elhelyezett tartalékokra egy változó követelményrendszert vezettek be, amely a hosszabb lejáratú tőkebeáramlást kedvezményezi a rövidebbel szemben. Emellé meg az irányadó kamatot is levágták, hogy a török befektetések kevésbé vonzók legyenek a külföld számára, mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rövidtávon volatilitast vigyenek az eszközárakba, amely visszafogja a tőkebeáramlást. Az eredmény: meredeken gyengülő líra es szenvedő tőzsdeindex…

[…]

A teljes kitekintést itt találja: