Még mindig az olaj, de most egy kicsit másképp

Kadocsa Péter

Noha a világgazdaság rövidtávú kilátásai vajmi keveset javultak a mögöttünk hagyott hónapban, azért két faktor mégis segített: megállt az olaj eddigi vágtázó áremelkedése, valamint -noha elsőre furcsán hangzik- a piacokon elharapódzott túlzott félelem is végül pozitív irányba hatott.

Az olajár mozgása az általunk vártnak megfelelően júliusban egy „utolsó hajrá” után megállt, és meredeken csökkenni kezdett. Az olajár csökkenése természetszerűleg segítette a részvénypiacokat szorult helyzetükben, bár azért látni kell, hogy nehéz eldönteni, hogy örüljünk-e ennek, hiszen melyik volt előbb „a tyúk vagy a tojás”? A fekete arany árának csökkenése pozitív hatással van a részvények árfolyamára, ugyanakkor a gazdasági növekedés, illetve a kereslet visszaesése csökkenti a nyersanyagok árát. Egyrészt tehát a mélyülő recesszió szorítja le az olaj árát, másrészt viszont a csökkenő olajár javíthatja a vállalati eredményességet.

A részvény-piacokon úrrálett félelem következtében olyan pozícionáltság alakult ki, aminek egyenes következménye volt egy hirtelen bekövetkező, lendületes árfolyam-emelkedés. A kérdés persze ilyenkor „csak” az, hogy mikor következik be, és meddig tarthat az emelkedés egy ilyen továbbra sem kedvező fejlett piaci környezetben. A rövid életű emelkedés mára újra megtörni látszik, és egyre inkább előtérbe kerülnek azok a vélemények, amelyek egy – bankcsődökkel tarkított – elhúzódó válságot vetítenek elő, amely nem sok jóval kecsegtet 2008 hátralévő részében a világ részvénypiacain. Emellett az amerikai jegybank további meglepetéseket okozhat, ha csökkenő olajár segítségével esetleg újra a kamatcsökkentés eszközéhez nyúl.

A jó hír viszont az, hogy amit korábban vártunk, be is következett a magyar államkötvénypiacon! Hosszú nehéz időszak után jelentős hozamcsökkenést láthattunk júliusban. A 60-80 bázisponttal csökkenő hozamok következtében kibontakozó kötvényárfolyam erősödés hátterében több tényező állt. Amellett, hogy a várható inflációhoz képest eddig is magas reálhozamot ígértek a magyar papírok, a csökkenő olajárak miatt most az inflációs kép is kedvezőbbnek tűnik. Egyre reálisabb az a feltételezés, hogy a monetáris politika időhorizontján a várható infláció a megcélzott három százalék körüli szintre csökken, ami az erős forint mellett előbb-utóbb lehetőséget biztosít a 8,5%-os alapkamat szintjének csökkentésére. Ilyen körülmények között viszont nehezen értelmezhetők voltak az egy hónappal ezelőtti 8,5% körüli 10 éves államkötvény hozamok. Az olaj áremelkedésének megtörésével párhuzamosan halványul a kelet-közép európai régió országait együttesen fenyegető infláció rémképe. A külföldi befektetők figyelme ennek hatására kissé hazánk felé fordult. Bár továbbra is a régió „legrosszabb adósa” vagyunk, a magas hozamfelár, illetve az erősödő forint egyre több állampapír befektetőt csábit vissza az országba. Emellett ugyanilyen fontos tényező a nyugdíjpénztári szektor átalakulásának befejeződése. A pénztárak magasabb részvénysúlyra való áttérése komoly terhet jelentett a kötvénypiac számára az elmúlt háromnegyed évben. A szektor pozíciója az év hátralévő részében azonban már többé-kevésbé semleges lehet, míg a jövő évtől újra jelentős kereslet jelenhet meg részükről az állampapírok irányába.

Az inflációs kilátások javulása és a továbbra is kedvezőtlen részvénypiaci környezet véleményünk szerint, még mindig a magyar államkötvényekbe történő befektetések mellet szól.