Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.

Az elmúlt másfél évben megszokhattuk, hogy újra és újra a görög adósságválság kerül a gazdasági címlapokra. Meddig tart ez még? A GDP másfélszeresét kitevő, döntő mértékben külső szereplők által tartott államadósság egy fejlettnek mondott országban ijesztő helyzetet eredményez. Az eurozónában, ahol a fizetési mérleg fogalma „értelmét vesztette” és a piaci reakciók nem fegyelmezik a gazdaságpolitikát, a valós költségvetési helyzettel való szembenézés hiánya és az évtizedeken át tartó, statisztikákkal való játék különösen messzire sodorta a görög gazdaságot a lejtőn. A befektetők nem hajlandók finanszírozni a görög államot, így hivatalos forrásokkal kell ezt pótolni. Az első, több mint 110 milliárd eurós csomagról tavaly döntöttek, erről viszont most már látszik, hogy kevés: nem állta ki ugyanis az idők próbáját az a feltételezés, hogy a szupranacionális forrás javítja majd annyira a piaci bizalmat, hogy lehetővé tesz valamekkora piaci eredetű finanszírozást is. Emellett kérdésessé vált a költségvetési kiigazításhoz szükséges belpolitikai támogatás is Görögországban; a parlamentnek bizalmi szavazást kellett tartania, majd végül kiigazító csomagról döntött június utolsó előtti hetében – ez vezetett a mostani ismételt fellángoláshoz.

[…]

A teljes kitekintést itt találja:

Komoly meglepetést okozott Németország azzal a három héttel ezel
őtti bejelentéssel, amely szerint nem csak a fukushimai nukleáris balesetet követő
en leállított hét, 1980 előtt üzembe helyezett nukleáris er
őművét zárja be végleg – ahogyan arra a korábbi nyilatkozatok alapján számítani lehetett – hanem 2022-ig teljes mértékben leépítené a nukleáris áramtermelését. A váltás éles, a 2010 októberében megszületett megállapodás alapján még az üzemeltetési engedélyek 2033-ig történ
kiterjesztésével lehetett számolni. Nem csak az elemz
ők nem készültek ennyire radikális bejelentésre, de egyel
őre inkább tűnik úgy, hogy Németország sem készült fel ilyen mérték változásra.

[…]

A teljes elemzést itt találja:

2011. július 1-7. között (a naptári negyedév első 5 forgalmazási napján) lehetőségük van a 7%-os vételi jutalék nélküli, – forgalmazói díjszabástól függő, – olcsó belépésre, az AEGON Atticus Vision Származtatott Befektetési Alapba.

Az Alap befektetői, több, mint 50%-ban koncentrálták vásárlásaikat ezekre a kitűntetett időszakokra, az ablakperiódusokra.

Az Alap teljesítménye az elmúlt egy év alatt 19,88%-os hozammal jutalmazta befektetőit, ami önmagában véve is megelégedéssel tölthet el. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a benchmark ugyan ezen idő alatt 6,78%-os teljesítményt produkált, még inkább kidomborodik az Alap magas teljesítménye, hiszen a számok tükrében jól látható, hogy csaknem háromszorosan szárnyalta túl az AEGON Atticus Vision Alap a referenciaindexének teljesítményét.

Reményeink szerint, mindezek nagyban támogatják a befektetők költséghatékony, de értékszemléletű befektetési döntéseit, melynek eredménye egy olyan Alap lehet, amely messze az átlagos reálhozam felett kíván teljesíteni!