Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.

Hidegzuhany érte a júliusi kiváló teljesítmény felett örvendező befektetőket, mivel az augusztus nem tartogatott kellemes meglepetéseket. Az S&P500 index 6,8%-ot, a feltörekvő részvénypiacok 4,23%-ot estek dollárban, sőt a hosszú magyar államkötvényeket tartók sem örülhettek, mivel 0,27%-kal csökkent befektetésük értéke. Szinte egyedüliként, a feltörekvő piaci kötvényindex az EMBI tudott jól teljesíteni és 1,81%-kal került feljebb. Az augusztusi kitekintőnkben írtunk a kukoricáról, amely előrejelzésünknek megfelelően, az orosz exporttilalom hatására képes volt az emelkedő trendben maradni és közel 8%-ot drágult a nyár utolsó hónapjában.

Kedvezőtlen és kedvező makro adatok felváltva követték egymást augusztusban, sőt az amerikai lakáspiac új mélypontját is láthattuk (júliusban 3,83 millió használt és 276 ezer új lakás cserélt gazdát, egyre csökkenő árak mellett). Érdekesség, hogy az ISM adatok alapján augusztusban újra lendületet vett az amerikai feldolgozóipar, mivel az index az előző havi 55,5 után, 56,3-re emelkedett. Egyértelmű iránymutatást a makrogazdaság állapotát jellemző mutatók nem nyújtanak, a részvénypiacokat továbbra is hektikus árfolyammozgás és határozott trend nélküli kereskedés jellemzi, ami miatt az óvatosság továbbra is indokolt. Az európai, japán és ázsiai részvényeket enyhén felülsúlyozzuk, míg az amerikai és feltörekvő piacok esetében a benchmarkhoz képest neutrális pozíciót tartunk. A hazai kötvényekkel szemben a régiós társaikat preferáljuk, mivel az EURHUF kurzus pozitív irányú elmozdulása és a kedvezőbb államadósság helyzetük miatt felülteljesítők lehetnek.

[…]

A teljes kitekintést itt találja:

A hazai fundamentumok elmúlt hónapokban megfigyelhető romlásáról sokan sok helyütt írtak már, de kevesebben tudják, hogy a kirívó teljesítménykülönbség mögött szinte ugyanennyire jelentős részben a régiós versenytársainknál, azon belül is elsősorban Csehországban zajló makrogazdasági sikersztori áll. Persze a pozitív cseh példa nem újdonság: már a XIX. században is jellemző volt, hogy a magyar nemességgel ellentétben a cseh elit a kártyaasztal és a lóversenypálya helyett más kockázatvállalási formákat preferált… A magas megtakarítási hajlandóság azóta is fennmaradt, éppen ezért nem ritkán és nem is véletlenül kapja meg Csehország a „Közép- Kelet Európa Szingapúrja” becenevet. Az idén azonban többről is szó van, mint hogy általánosságban igen jó hírnévnek örvend Csehország mint adós. Az év elején például még aggodalommal figyelhettük növekvő finanszírozási igényüket, ahogyan a gazdaság két évtized legsúlyosabb recessziójából próbált felocsúdni, és csökkenő adóbázissal, emelkedő kiadásokkal találta szemben magát. Júliusban azonban a Petr Necas vezette új, hosszú idő óta először a törvényhozás többségi támogatását élvező kormány intézkedései jelentősen csökkentik a költségvetési hiányt, amely a tervek szerint a következő években csökkenő pályára kerülés három év alatt lefeleződik. Az egész program hitelességét növeli, hogy már a jövő évre tetemes javulás ígérkezik: a kormányzati bérkiadások 10%-os csökkentése, az anyasági és munkanélküliségi támogatások megvágása és a korábban bejelentett adómérséklések eltörlése összesen 74 milliárd koronányi, a GDP 2 százalékával egyenlő megtakarítást eredményez.

[…]

A teljes elemzést itt találja: