Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.

Ázsia nélkül a válságból való kilábalás kínkeserves lenne

A legnépesebb kontinensen, Ázsiában több mint 4 milliárd fő él, amely a Föld lakosságának több mint 60 százalékát teszik ki. De a térség nem csak ebben világelső. Ázsia, amennyiben értelmezését Japán nélkülire szűkítjük, jóval gyorsabban áll talpra a világválságból, mint bármelyik másik régió. Még biztatóbb az a tény, hogy Ázsia időközben kinőtte az export vezette növekedési modellt. Az elkövetkező években egyfajta paradigmaváltásnak lehetünk tanúi, mikor is az 1997-es ázsiai válságot követően most először lehet a regionális belső kereslet (főleg a kínai piac) az ázsiai növekedés motorja. A legfrissebb előrejelzések szerint a térség idén 8,4, jövőre 8,2 százalékos éves GDP növekedés elé néz. Ezzel szemben a fejlett, vagy akár a fejlődő világ messze elmarad, ahol 2009-ben rendre 2, illetve 6,6, 2010-ben 2,2 illetve 6,4 százalékos éves bruttó hazai termék-bővülés várható. Kína az idei 10,5%-os, jövőre pedig a 9,8%-os valószínűsített GDP növekedésével vitathatatlanul a térség után égetője. Megállíthatja valami ezt a gőzhengert?

A kérdés válaszát keresve érdemes két évvel visszatekintenünk az időben. 2008. áprilisában Jim Rogers, – az anno 1980-ban 38 évesen önmagát nyugdíjazó multimilliomos befektetési guru – a következőket nyilatkozta: „Kína gazdasági előrenyomulása minden, csak nem megállítható”. Véleménye szerint, egy esetleges kínai polgárháború borzalmas dolgokra lenne képes, de még egy ilyen jellegű esemény (amelyre jelenleg vajmi kevés esély van) is csak átmeneti visszaesést produkálna. Hasonlóan egy komolyabb járványhoz, vagy válsághoz, Kína mindenből felépül és csak menetel előre. Rogers szavai, úgy fest, hogy beigazolódnak, hiszen 2008-ban az ázsiai ország gazdasága 9,6%-kal, 2009-ben „csupán” 8,5%-kal nőtt, – nem mintha válságban ez nem lenne világrekord – de idén az ország most újra a kétszámjegyű növekedési tartományba léphet.

[…]

A teljes kitekintést itt találja:

Nagy ára van a globális pénzügyi válságkezelésnek: az államadósságok szerte a világban jelentősen megugrottak az elmúlt év során. A recesszió miatt összeestek az adóalapok, és megugrottak a munkanélküli ellátásokhoz kapcsolódó kifizetések. A pénzügyi szektor szanálásához kapcsolódó adósságátvállalás és a gazdaság élénkítése érdekében tett diszkrecionális lépések tovább növelik az adósságterheket. Mindez ráadásul akkor, amikor a fejlett világ nagy része és a fejlődő országok többsége (az amerikai kontinenst és a közelkeletet leszámítva) már küzd egy hosszú távú fiskális válsággal: a társadalmak löregedése miatti pénzügyi egyensúlytalansággal. A német állampapír-kibocsátás tavalyhoz képest duplájára nő. A fejlett piaci szuverén csőd is fölkerült a radarra: Görögország komoly finanszírozási nehézségekkel küzd, és idővel talán más fejlett országok is oda jutnak még.

Ebben a környezetben kell a közép-kelet-európai régió országainak versenyezni a befektetők kegyeiért, és vonzó feltételeket kínálni kötvényeik értékesítéséhez. Mekkora kínálati nyomástól kell tartanunk? Az alábbiakban áttekintjük három visegrádi ország kötvénykibocsátási terveit, és abból próbálunk az idei évre kereslet-kínálati feszültségekre következtetni.

[…]

A teljes elemzést itt találja:

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. ezúton tesz eleget a 2001. évi CXX. törvény 395.§ 1/b pontjában előírt tulajdonosok tulajdoni és szavazati hányadáról adandó tájékoztatási kötelezettségének:

• AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. 100%

Budapest, 2010. január 4.

Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.