Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON Ázsia Részvény Befektetési Alapok Alapja, valamint az AEGON EMMA Emerging Markets Kötvény Befektetési Alap referenciaindexe módosul.

Továbbá, Társaságunk ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON EMMA Emerging Markets Kötvény Befektetési Alap neve szintén módosul. Az Alap új neve AEGON Közép-Európai Kötvény Befektetési Alap lesz.
Fent leírt változások 2010. február 1-vel lépnek hatályba.

Budapest, 2009. december 21.
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1., cégjegyzékszám: 01-10-044261, továbbiakban: Társaság) ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy az AEGON Bessa Származtatott Befektetési Alap kezelési szabályzatában meghatározott, maximális vagyonkezelési díj 3,5%-ra módosul, 2010. január 1-től.

Budapest, 2009. december 21.
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Fordult a kocka: kiváló lépések a pénzügyi reputáció lerombolására

A múlt héten, az állami tulajdonban lévı Dubai World, (amely összesen mintegy 59 milliárd amerikai dollárnyi adóssággal rendelkezik) sokkolta a nemzetközi piacokat azzal, hogy hathónapos fizetési halasztást kért, mikor megpendítette partnereinek, hogy követeléseik érvényesítésével legalább 2010. május 30-ig szíveskedjenek várni. Mint az ismeretes, a Dubai World holding a tulajdonosa a galibát elindító dubaji Nakheel vállalatnak, amely a „pálmafasziget” ingatlanfejlesztést is végezte. A Nakheel által kibocsátott kötvények idén december14-én jártak volna le, és a hazai, valamint a nemzetközi befektetők is egyöntetűen azt várták,hogy a cég a kötvények ellenértékét teljes egészében vissza fogja fizetni.

A helyzetet tovább nehezítette, hogy a bejelentést követően az amerikai piacok a Hálaadásünnepe miatt zárva tartottak, valamint a muszlim világhoz tartozó Dubajban jelenleg is tart az Eid al-Adha (Áldozati ünnep), amely a Ramadan hónapot követő Eid Al-Fitr mellett a legfontosabb vallási ünnep. Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) részvénypiacai így a héten csak november utolsó és december első napján voltak nyitva és majd csak december 6-ánfognak újra kinyitni. Keddre virradóra a történet tovább finomodott: a Dubai World holding bejelentette, hogy átütemezi mintegy 26 milliárd dollárnyi adósságát. Az átütemezés kizárólag a holding Nakheel World és a Limitless World nevű cégeire vonatkozik. Mindez részben megnyugtató, hiszen a közlemény szerint a többi leány cég, köztük a világ harmadik legnagyobb kikötő-üzemeltetője, a Dubai Ports World pénzügyi helyzete továbbra is stabil. Kitértek továbbá arra is, hogy az átütemezést több szakaszban hajtják végre, valamint az átütemezés által érintett adósságból 6 milliárdot tesznek ki a Nakheel iszlám kötvényei, a sukukok. Az események komolyan megkérdőjelezték az emirátus képességét – és ami még ennél is fontosabb, a hajlandóságát –, hogy a jövőben a határidőknek megfelelően teljes mértékben kiegyenlíti-e majd az állami tulajdonú vállalatok adósságát.

[…]

A teljes kitekintést itt találja:

Pénzpiaci lehetőségek szűkebb régiónkban

Amióta a globális pénzügyi válságnak a jelenleg is tartó, legújabb szakaszába léptünk 2009 tavaszán, a visegrádi országok pénzügyi piacainak kialakult egy markáns, közös vonása. A „közép-európai bankrendszer”, részben azonos tulajdonosi háttere folytán a hitel-betét arány csökkentésén fáradozik, így folyamatosan elhelyezni való rövid lejáratú forrása keletkezik. Ezt a forrást a kormányzat – bár finanszírozási igénye számottevően nőtt – nem tudja, és nem akarja a  diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával lekötni. Egyrészt a kibocsátást a lehetőségekhez mérten igyekeznek visszafogni, hiszen a GDP-arányos államadósság emelkedését szívesebben halasztják a jövő évre, másrészt minden lehetőséget igyekeznek megragadni az államadósság átlagos futamidejének emelésére. Ha mindez nem volna elég, a jegybankok nem szokványos intézkedésekkel, (vagy azok kilátásba helyezésével) növelik a likviditásbőséget, és nyomják le a pénzpiaci (éven belüli bankközi) kamatokat. A legagresszívebb a lengyel jegybank volt, amely az aktív repók lejáratát 12 hónapra növelte, és nyílt aukciókon vásárolt kereskedelmi bankok által kibocsátott papírokat.

Mindez rendkívül alacsony bankközi kamatokhoz kellett, hogy vezessen ezeken a piacokon. Ha azonban a bankközi fixingek (BUBOR, PRIBOR, WIBOR) értékeit nézzük, kicsit mást látunk. Mivel a kamatcsökkentési ciklus befejezettnek tekinthető Csehországban és Lengyelországban, a bankközi fixingek görbéje a jegybanki alapkamatról indul, és a lejárattal emelkedő tendenciát mutat. Nálunk látható egyedül csökkenés, melynek hátterében a kamatcsökkentési ciklus folytatódására vonatkozó várakozások állnak. A bankközi fixingek azonban egy bankközi tender, egyfajta kérdőív eredménye, tényleges kereskedés ezeken a szinteken nem folyik. Mivel a bankrendszer érdekelt lehet a magasabb fixing-értékekben, ezek jellemzően nem is tükrözik a valós pénzpiaci kamatszinteket, ezért nincs nyoma a likviditásbőségnek sem.

[…]

A teljes elemzést itt találja: