Havi jelentések – szeptember
Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.
Az alapok általános adatain túl, tájékozódhat azok legfrissebb teljesítményéről, az elmúlt időszak piaci eseményeiről.
Nyersanyagpiac – Természetes fedezés a növekvő árszínvonallal szemben
Napjainkban számos ország esetében nemhogy alacsony, de negatív inflációról kell beszélnünk. Ez első hallásra még pozitívnak is hathat, ugyanakkor hasonlóan a magas inflációhoz a defláció sem tesz jót egy gazdaságnak. Az árszínvonal tartós csökkenését gyakran okozhatja a pénz- és/vagy hitelkínálat csökkenése, de deflációhoz vezethet a kormányzat, a háztartások és a vállalatok drasztikus fogyasztás visszafogása is. A defláció egy kellemetlen mellékhatása a növekvő munkanélküliség is, továbbá kifejezetten veszélyes lehet az is, ha a defláció beépül a várakozásokba, mert ez a fogyasztás visszafogásával még jobban növelheti a gazdasági visszaesését. Nem véletlen hát, hogy a központi bankok a két extrémumot egyaránt el kívánják kerülni, és egy köztes állapotot szeretnének fenntartani. A gazdaságnak egy ún. Goldilocks állapotára törekszenek, amely nem annyira forró, hogy komoly inflációt gerjeszt, és nem is annyira hideg, hogy a tartós defláción keresztül recessziót eredményez. Minderre jó példa volt az 1990-es évek közepének amerikai gazdasága, – se nem volt túl forró, se nem volt túl hideg – amely pont jól működött. Egy ilyen idilli állapotot hosszú távon fenntartani nem könnyű feladat, és mint az angol Goldilocks mesében (Aranyhajú és a három medve) a dolgok csak addig mennek jól, míg meg nem érkezik a három medve (a medve piac), akik a zabkásájukat követelik, ami persze már rég elfogyott.
[…]
A teljes kitekintést itt találja:
„Óriási az MNB kéthetes kötvényállománya. Ki kellene végre terelni onnan” – hallom többtapasztalt, régi motoros policy javaslatát. Kinek, hova, miért?
Az MNB-kéthetes, ami egyfajta sterilizált forintállomány a magyar pénzpiacon, valóbanrobbanásszerően nıtt az elmúlt idıszakban. Az ok hasonló, mint annak idején a csúszóleértékelésben volt: nettó tıkebeáramlásnak vagyunk tanúi, hiszen sokkal gyorsabban hívjákle az IMF-hiteleket, mint amilyen mértékben az egyéb külsı tıkebevonás leállt, gyakorlatilagmegelılegezve, hogy a magán tıkebeáramlás egy darabig még döcögni fog. Az MNB, ahogy10 évvel ezelıtt is, sterilizált intervenciót hajt végre, amikor a beáramló IMF-pénzt (devizát)forintra váltja, tehát a tartalék növelésére használja, és a keletkezı, „teremtett” forintot ajegybank kötelezettségeit megkerülhetetlenül növeli.
[…]
A teljes elemzést itt találja: