Nagyot változott a világ az elmúlt hat hónapban. A jegybankok az első félév infláció ellenes küzdelme után kezdenek áttérni a növekedés mindenáron való támogatásához. Nyár óta az olaj és egyéb nyersanyagárak több mint 50%-kal, a 2004-es szintekre estek vissza, nagyban megkönnyítve a jegybankok feladatát. A növekedési félelmek hatására előbb a spekulánsok számolták fel vételi pozícióikat a nyersanyag piacokon, majd a reálgazdasági kereslet is drasztikus mértékben csökkenni kezdett. Az Egyesült Államokban az olajfogyasztás már közel 10%-kal esett vissza a 2007 nyári szintekhez képest, amit egyelőre nem követett a kitermelési kvóták evvel párhuzamos csökkentése.

Ugyanakkor a hitelkínálat csökkenés következtében nemcsak a nyersanyagárak, hanem a végtermékek árai is jelentős visszaesését szenvednek el. A lakossági fogyasztás az őszi hónapokban majd 3%-os mértékben esett vissza az USA-ban és egyre inkább érződik az eladások visszaesése Európában is, de már vannak jelei az eddig dinamikusan növekvő fellendülő gazdaságokban is. A lakossági fogyasztás talán egyedül Kínában maradt élénk, ahol továbbra is 20% feletti kiskereskedelmi forgalombővülésről lehet hallani. Mindezek a tényezők azt eredményezték, hogy az eddig meglehetősen inaktív európai jegybankok is kezdik felvenni a kesztyűt és egyre erőteljesebb monetáris lazítást hajtanak végre. Az angol jegybank gyorsan 3 százalékra csökkentette a kamatait, majd a svájci központi bank is agresszív lépésekkel 1 százalékra csökkentette a célzott kamatlábait. A monetáris lazításban eddig élenjáró USA-ban elkezdték megfontolni az ún. ZIRP (zero kamatláb) politikájának bevezetését és a bankóprés még szélesebb alkalmazását. Úgy tűnik, rájöttek arra, hogy nem lehet a szokásos módon harcolni a hitelválság ellen, hiszen ebben az esetben a depressziós spirál kialakulásának egyre nagyobb és nagyobb lenne a valószínűsége. Az 1929-32-es tapasztalatok azt eredményezik, hogy nem szabad visszariadni a bankóprés és a fiskális ösztönzés együttes alkalmazásától, hiszen a sikertelenség beláthatatlan következményekkel járhat.

December 8-ra a Magyar Nemzeti Bank két bátor lépéssel, – a legtöbb piaci elemző várakozásával szemben – összesen 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A rendes ülésen alkalmat adott erre a friss inflációs jelentés nyilvánosságra hozatala, amelyben a stáb előrejelzése szerint az infláció jelentősen, a 3 százalékos cél alá csökken 2010-re, de a fejlett piaci, illetve régiós kamatcsökkentések is kedvező környezetet biztosítottak. Bár a jegybank a lazább monetáris kondíciókkal szembeni nyitottságát fejezte ki a kamat csökkentésével, az általános forint elleni pozicionáltság következtében nem volt tere egy forinteladási-hullámnak, sőt, az összességében pozitív hangulatban erősödni tudott az árfolyama. A kedvezőbb inflációs és alapkamat-kilátások, illetve a forint-tartalékráta levágása kedvező folyamatokat indított be viszont az állampapírpiacon: masszív hozamcsökkenés következett be, a hozamgörbe lapulása mellett, vagyis a hozamesés a rövidebb futamidőkön volt erősebb.

Bár a monetáris politika nem élénkítheti a gazdaságot a költségvetés helyett, az elkövetkező üléseken a kamatciklus agresszívabb folytatódására van kilátás. Egyrészt, meglátásunk szerint az inflációs folyamatok már rövid távon is igen kedvező képet mutatnak. Jelenlegi tudásunk szerint a gazdasági visszaesés és a zuhanó olajár viszonylagos árfolyamstabilitás mellett is 3% alatti áremelkedést valószínűsít az elkövetkező két év átlagában, amire évtizedek óta nem volt példa. A válság kedvező mellékterméke lehet, hogy az inflációs tehetetlenséget képes lehet kiirtani a magyar árazási döntésekből, illetve bértárgyalásokból, amin az sem változtat, hogy az állam ismét az átlagos árszintnövekedésnél jóval nagyobb mértékben növeli a közműdíjakat (csatorna, víz, szemét, tömegközlekedés stb.), jelezve, hogy azért továbbra is az inflációban csapódnak le az állami vállalatok hatékonysági problémái. A szabályozott árak mellett elsősorban az adórendszer esetleges változásai hordoznak fölfelé mutató kockázatokat.

[…]

A teljes elemzést itt találja: