Nincs megállás a lejtőn – avagy miért nem tartunk kínai eszközöket? / 1. rész

VIG Alapkezelő 2024. július 05.

Dercze Zoltán, VIG Alapkezelő

Mitől alakult ki a kínai ingatlanbuborék?

Elsősorban geopolitikai okai vannak, hogy a VIG csoporton belül jelenleg nem tartunk kínai eszközöket (gondoljunk csak bele, egy esetleges tajvani konfliktus nyomán kialakuló turbulenciák milyen beláthatatlan következményekkel járnának a helyi tőzsdéken), de az óvatosságot gazdasági okok is indokolják.  Hiába a nemrég hozott támogató intézkedések, a világ legnagyobb eszközosztályában, a világgazdaságra is hatással lévő  kínai ingatlan szektorban egyelőre nyoma sincs a javulásnak. Hogyan is jutottunk el idáig, és vajon elég lehet-e a nemrég bejelentett támogatási csomag a korábban a gazdaság fő motorjának számító szektor stabilizálására?

A kínai ingatlanpiac kifejezetten fiatalnak tekinthető, ugyanis a 70-es években a lakások, házak még nem lehettek magántulajdonban.  A 80-as években indult gazdasági fellendüléssel azonban az emberek egyre nagyobb számban költöztek a városokba (keresletből nem volt hiány, ami elsősorban a már említett urbanizációnak volt köszönhető). Míg az 1990-es évek elején nagyjából a lakosság harmada élt csak városokban, napjainkra ez kétharmadra emelkedett. Ez közel 500 milliós növekedést jelent. Az ingatlanpiac privatizációja 1988-ban indult meg (a korábbi bérlők kedvező áron juthattak tulajdonhoz), majd 1998-ban teljesen megszüntették az állami lakások rendszerét. Mára a háztartások 80-90%-a lett lakástulajdonos.

A kormány 1988-ban a földtulajdont is elválasztotta a földhasználattól, és az utóbbira szóló jogot a helyi önkormányzatoknak adta. Ezek pedig ezt a jogot komoly profittal tudták értékesíteni az ingatlanfejlesztőknek. Amire szükségük is volt: egy 1994-es adóreformmal ugyanis a kormányzat elkezdett egyre több adóbevételt elvonni a helyi önkormányzatoktól, miközben ambiciózus növekedési célokat kaptak. Így azok arra voltak motiválva, hogy növeljék bevételeiket a földhasználati jogok eladásaiból. 2010-re a helyi önkormányzatok bevételének közel 70%-a származott a földhasználati jogok értékesítéséből, azaz a működésük leginkább az ingatlanpiactól függött. Elsősorban ezen okok miatt alakult ki az az építési boom, ami a kínai ingatlanfejlesztést tette nem csak a kínai, hanem a globális gazdasági növekedés fő motorjává, és a szektort a világ legnagyobb eszközosztályává.

A folyamatot ráadásul tovább gyorsította, hogy az ingatlanfejlesztők hatalmas tőkeáttétellel működtek. Kínában a vásárlóknak a kívánt ingatlan árának nagy részét előlegben ki kellett fizetni, sok esetben még azelőtt, hogy az építés elkezdődött volna. Ezzel a fejlesztők rengeteg kamatmentes finanszírozáshoz jutottak, amit újabb projektekhez használtak fel. Ez a rendszer egészen addig működik, amíg a kereslet magasan marad, az ingatlanárak felfelé mennek, és az emberek bíznak a rendszerben. Ez sokáig így is volt, a kínai lakosság elsőszámú befektetése az ingatlan lett, az állami bankok pedig olcsó hitellel támogatták is a második, harmadik, vagy akár negyedik ingatlan megvásárlását is. A spekuláció, a folyamatos áremelkedés és a gyakorlatilag kontrollálatlan méretűvé duzzadó adósság következtében egyre nagyobb méretű ingatlanbuborék alakult ki. Míg 2024 elején Párizsban 17, New Yorkban 11 évnyi átlagos bér volt szükséges egy átlagos ingatlan megvásárlásához, addig ez a mutató Shanghaiban 48 évre emelkedett.

 

 

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.