Mennyire szuper még a magas infláció mellett a “szuperállampapír”?
Sokat kopott az utóbbi hónapokban a sajtóban csak szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) népszerűsége, miután az infláció több mint egy évtizede nem látott csúcsra emelkedett. Ezzel a lakossági termék reálkamata már bőven negatív, de szerencsére léteznek alternatív befektetési formák, melyek akár kézzelfogható hozamot is fel tudnak mutatni.
Évtizedes csúcson az infláció
Novemberben majdnem 14 éve nem látott szintre, 7,4 százalékra emelkedett Magyarországon az infláció, majd decemberben is azon a szinten stagnált utána januárban 7,9%-ra tovább emelkedett. Vagyis hosszú évek alacsony inflációs időszaka után ismét hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy emelkednek a fogyasztói árak.
Ráadásul egyhamar enyhülésre sem lehet számítani, a szakértők és a jegybank is azt prognosztizálják, hogy csak lassan kezd majd csökkenni az áremelkedési ütem, sőt, a január akár kellemetlen meglepetést is hozhat új csúccsal.
A fordulat pedig nem csak a pénztárcánkra van negatív hatással, hanem a befektetések esetében is el kell gondolkodni azon, hova érdemes tenni a pénzünket. Az elmúlt több mint tíz évben ugyanis megszokhattuk, hogy az alacsony vagy akár nulla körüli infláció alig befolyásolja a reálkamatot. Most viszont hirtelen az eddig vonzó befektetési lehetőségek is jelentősen veszíthetnek vonzerejükből.
A lakossági állampapírok zászlóshajójának számító MÁP+ esetében ez már látszik is, hiszen a korábbi kimagasló értékesítési számok visszaestek, beállt stabil heti 20-30 milliárd forintra a jegyzés. Pedig az értékpapír bevezetésekor még kifejezetten vonzó volt az öt év alatt átlagosan 5 százalék körüli hozam rugalmas feltételekkel (szabad visszaválthatóság, széles értékesítési hálózat). Mostanra viszont az évi öt százalékos hozam vastagon negatív szintet jelent reálértéken, vagyis az infláció miatt a pénzünk veszít az értékéből.
De akkor mi lehet az alternatíva?
Aki az egyre romló számokat látva máris megmozdítaná a pénzét, annak vannak kedvezőbb lehetőségek, bár a lakossági állampapírok esetében azért pozitív reálkamatot nehéz találni. Ebben a szegmensben az elsőszámú alternatíva a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) lehet, mely három és öt évre az infláció feletti hozamot fizet látszólag. De csak látszólag, hiszen a két értékpapír az éves átlagos inflációt veszi alapul, ezen felül fizet a 3 éves 0,75 százalékos, az 5 éves pedig 1,5 százalékos prémiumot. A gond, hogy az éves átlag lényegesen alacsonyabb, mint a jelenlegi, csúcson lévő infláció. Tavaly 5,1 százalék volt az átlagos áremelkedés, vagyis ehhez mérten még a prémiummal együtt sem éri el a két papír kamata a 7,4-7,9 százalékos drágulási ütemet. Főleg úgy, hogy a 2021-es infláció majd csak az év közepén, a fordulónapkor épül be a bázisba, addig a 2020-as 3,3 százalékos értékkel számolják a kamatot. A fordulónapig pedig akár még a prémium mértéke is változhat, vagyis reálisan ma bármelyik lakossági állampapírral kisebb csoda 6-6,5 százalék feletti kamatot elérni.
Alternatíva lehetne a részvény- vagy ingatlanbefektetés, azonban előbbi magas kockázata, utóbbi pedig a nagy tőkeigénye miatt kevés lakossági befektető számára elérhető.
Marad még lehetőségként a befektetési alap, mely jól megválasztva akár érzékelhető reálhozamot is biztosíthat, vagyis a jelenlegi helyzetben lényegesen kedvezőbb lehet a lakossági állampapíroknál. Ilyen a Panoráma Alap, ami kitűnő befektetési lehetőséget kínál az inflációs időkben is.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.