Mennyire fájdalmas a magas kamatszint?
Nemrég látott napvilágot az alábbi ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után:
A GDP 4,3%-a ment el erre a célra. Sokaknak meglepő lehet ez a szám, mivel megelőztük a nálunk sokkal jobban eladósodott olaszokat, de a görögöket és a spanyolokat is. Pedig mindenkinek az a kép él a fejében, hogy a dél-európai államokban van a legnagyobb adósság- fenntarthatósági kockázat.
Ám mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka. A Covid-járvány óta folyamatosan magas deficit számokat látunk: a magyar GDP arányos adósságráta a 2019-es 65,3%-ról 79,3%-ra ugrott fel, egy csapásra eltörölve közel egy évtized eredményeit. Azóta valamit javult a helyzet, de az adósság mutató még mindig 73% környékén áll, amivel nem állunk túlságosan jól versenytársaink (Lengyelország, Csehország, Románia) körében sem.
Erre jött még rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. A magas adósságráta magas finanszírozási költségekkel társulva elég gyilkos kombináció, így jött ki az EU legmagasabb GDP arányos kamatkiadása.
De mégis mennyi az annyi?
Az MNB decemberi inflációs jelentésében körülbelül 3300 milliárd forintra becsülte a magyar állam kamatkiadásait. Rossz hír, hogy az előrejelzések szerint idén még tovább nőhetnek ezek a terhek: 3500 milliárd forint is lehet a 2024-es tetőzés, mielőtt 2025-ben javulás következne be a GDP arányos arányszámban. Összehasonlításképpen 2021-ben ez a nominális érték 1243 milliárd forint volt.
Döbbenetes változás. Nagyon leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük. Ennyivel kevesebb jut másra (például közszolgáltatásokra), de a nagyon magas kamatszint nyilvánvalóan kihat a beruházási döntésekre, fogyasztásra és így a növekedésre,
A teljes cikket elolvashatja a portfolio.hu-n:
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.