Kik nyerik az olimpiát? És miért éppen ők?

Baranyi Pál, junior portfólió manager, VIG Alapkezelő
A világ legnagyobb és legősibb sporteseménye a négy évente megrendezett esemény, amelyet emberek milliárdjai követnek szerte a világon. Sokan az olimpiában látják azt a lehetőséget, ahol az országok sport kultúrája és teljesítménye összemérettetik. De felmerül a kérdés, hogy ezek mellett valami kézzelfoghatóbb változó is magyarázza az olimpiai sikereket? Esetleg a gazdasági fejlettség, a népesség vagy netán a politikai berendezkedés?
A siker titka
Ha a teljes népesség irányából közelítjük meg a kérdést, a legsikeresebb országok között Kína, India és az Egyesült Államok lennének. Ez nem áll távol a valóságtól, mivel Kína és az Egyesült Államok végez rendre az első két helyen az utóbbi két évtizedben minden olimpián. Ugyanakkor Kína és főleg India aránytalanul kevés érmet szerez hatalmas népességükhöz képest, kiváltképp, ha összehasonlítjuk olyan jól teljesítő országokkal, mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország.
Az egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP/fő) is egy egész jó indikátora lehet az olimpiai érmeknek, hiszen első ránézésre a tabella elején végző országok jellemzően fejlett, iparosodott országok, míg hátrább sok szegény ország található. A kapcsolat logikailag is megmagyarázható, mivel feltételezhető, hogy a gazdagabb országok többet tudnak költeni a sportolóikra, akik így jobb sporteszközökhöz, edzőkhöz és étrendhez férnek hozzá. Viszont ez a mutató sem kielégítő, mivel ezt a logikát követve az éremtáblázatot olyan gazdag országok vezetnék, mint Luxemburg, Szingapúr vagy Izland.
A legjobb magyarázó változónak a gazdaság mérete bizonyul, amelyet a GDP mérőszámmal egyszerű megfogni. Ha megnézzük az éppen csak véget ért 2024-es párizsi olimpiát, jól magyarázza egy ország teljes gazdasági kibocsátása azt, hogy hány olimpiai érmet szerez. Ez logikus, hiszen a GDP ötvözi mind a népesség változót, mind pedig a gazdasági fejlettséget. Mindkét változónak fontos szerepe van az olimpiai sikerekben, hiszen a nagyobb népesség nagyobb sportolói merítési alapot, a fejlett gazdaság pedig jobb utánpótlási lehetőségeket biztosít.
Hogyan teljesítenek egyes országok?
A gazdasági kibocsátás az egyváltozós lineáris regresszió alapján statisztikailag 40%-ban magyarázta idén, hogy egy adott ország hány érmet szerez az olimpián. Ez egy erős kapcsolatnak tekinthető, azonban fontos leszögezni, hogy a kapcsolat egyirányú, tehát a GDP magyarázza az olimpiai teljesítményt és nem fordítva. Autoriter és volt szovjet államok esetén megfigyelhető, hogy az összefüggés alapján elvárt érmeknél ezek az országok sokszor jobban teljesítenek. Ezeknél az országoknál történelmileg nagy presztízst jelentenek az olimpiai győzelmek és az élsporton is nagyobb hangsúly van, mivel az olimpiai teljesítmény fontos eszköze a nemzetközi sportdiplomáciának. Ez persze nem azt jelenti, hogy a demokratikus országokban kevésbé jók a sportolók, hiszen az első országok szinte mind fejlett demokráciák.
De melyek azok az országok, amelyek kivételesen jobban vagy gyengébben teljesítettek, mint ez a modell feltételezné? Kezdve Franciaországgal és az Egyesült Királysággal, mindkét országnak hatalmas gazdasága van és számos érmet szereznek, mégis kilógnak a mintából, ugyanis „túl sok” érmet nyernek méretükhöz képest. Ennek a túlteljesítésnek számos oka lehet, például a fejlett sportkultúra vagy, hogy Franciaország hazai terepen játszik. Negatív példa India, akik méretes gazdaságuk és népességük ellenére jócskán alulteljesítik az elvárt szintet. Ugyan a világ gazdaságának 3,4%-át teszi ki, az olimpiai érmek kevesebb, mint 0,6%-át szerezték meg. Indiánál az is magyarázatot adhat, hogy az olimpia kevésbé számít népszerű sporteseménynek, mint más, az olimpián sikeresebb országoknál.
Magyarország a „jól teljesítők” között van, ugyanis gazdaságához mérten a vártnál több érmet szerzett. Összehasonlítva minden megszerzett éremre 11 milliárd dollárnyi magyar GDP jut, míg például Svédországban 54, Mexikóban 358 ugyanez az összeg.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.