Ki ölte meg az ESG-bulit?
Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő
A 2020 környékén felfutó ESG (azaz környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat fókuszba állító) “hype” 2021-ben érte el Európában a csúcsát, utána azonban látványos visszaesés következett. Érdekes kérdés, hogy mi okozhatta ezt a fordulatot, illetve van-e visszaút?
* Nyílt végű, tőzsdén kereskedett alapok, kivéve a pénzpiaci alapok és különböző alapok alapjai
Forrás: Morningstar Sustainalytics https://assets.contentstack.io/v3/assets/blt4eb669caa7dc65b2/blt8d7c67f2f5f003c1/66a15f8a34fa9a94ac3bd747/SFDR_Article_8_and_Article_9_Funds_Q2_2024.pdf
A teljesség igénye nélkül a következő tényezőket említhetjük meg az ábrán is igencsak szembetűnő, 2022 elején kezdődött visszaesés magyarázataként:
Először is, történtek olyan bizonytalanságot okozó globális események, amelyek fényében a fenntarthatóság nem volt olyan fontos vagy vonzó. A 2022. februárjában kitört orosz-ukrán háborúra adott teljesen normális reakció volt például az, hogy nem azzal foglalkozunk, hogy mi lesz a környezetünkkel 20-30 év múlva, hiszen a saját jelenünk körül is bizonytalanságot éreztünk. A háború magával hozta az energiaválságot, amely kapcsán nem az volt a kérdés, hogy fenntartható energiaforrásokat használunk-e, hanem hogy lesz-e bármilyen energiánk például a következő télre. Mindez párosult egy emelkedő hozam környezettel, ahol a hosszabb időtávú projektek – és ilyenek a fenntarthatósági projektek is – a megnövekedett tőkeköltség miatt kevésbé lettek vonzóak.
Nem szabad elmennünk azon tényező mellett sem, hogy az ESG meglehetősen európai fókuszú, és a szabályozás is itt a legszigorúbb – utóbbi ráadásul folyamatosan változik, így kiszámíthatatlan. Ez a múltban okozott már egy komolyabb visszaminősítési hullámot az ESG alapok körében, amely jelentős tőkekiáramlással járt. A bizalom pedig – a már említett kiszámíthatóság híján – még nem épült vissza.
Amerikával összehasonlítva az európai ESG-t fontos megjegyezni, hogy az USA gazdaságában fontos szerepet tölt be az olajszektor, amely jelenleg nem igazán egyeztethető össze a fenntarthatósággal. Az amerikai lakosság ezzel kapcsolatos, amúgy is kritikus és kétkedő szemléletét pedig a politikai kommunikáció is tüzel.
Végül, fontos kérdés, hogy a befektetési alapok és az ESG időhorizontja egyáltalán összeegyeztethető-e? A befektetési alapok jelentős hányada ugyanis általában rövidebb (1-3-5 éves) időtávval rendelkeznek, mint a fenntarthatósági célkitűzések, amelyek nagyon hosszú, 40-50 éves időtávon terveznek. Ez inkább a nyugdíjpénztárak befektetési időhorizontjával összeegyeztethető, de semmiképp sem azt jelenti, hogy egy rövidtávú befektetés esetén az ESG nem releváns. Sőt, általános érvényű megállapítás, hogy ha nem kezeljük (az ilyen típusú) kockázatokat, az végső soron veszélyezteti a hozamot. A klímaváltozás egy piac által is elismert kockázat, így azzal legalább ezen a szinten minden befektetési alapnak foglalkoznia kell.
Mi, a VIG Alapkezelő azt látjuk, hogy biztosítói oldalról ez a felismerés már megtörtént, és úgy gondoljuk, a többi szektorba is át fog gyűrűzni. Ezen kívül hamarosan felnő egy olyan generáció, amely nem fogja megkérdőjelezni, hogy a klímaváltozás egy valós probléma-e, mert ebbe nő bele, számukra ez olyan természetes lesz, mint a gravitáció. Így 10-20 év múlva már egyáltalán nem lesz az kérdés, hogy az ESG-vel foglalkozunk-e vagy sem, mert az teljesen be fog épülni a befektetési döntéshozatalba és így, az életünkbe.
(A fenti gondolatok részben táplálkoznak a Financial Times: Who killed the ESG Party? videó megállapításaiból.)