Infláció: a rég nem látott vendég
Ma már szinte teljes az egyetértés abban, hogy 2021. az infláció újraéledésének éve lehet a világban. Egyelőre minden abba az irányba mutat, hogy legalább átmeneti áremelkedés jön, de ebből akár tartós tendencia is válhat. Az első jelei már látszanak is a folyamatnak, de a nyár lehet a vízválasztó.
Minden adott jelenleg a világban ahhoz, hogy hosszú idő után érezhető inflációt lássunk. Ez persze nem biztos, hogy baj, a szakirodalomban csak reflációként emlegetett jelenség épp arról szól, hogy egy egészségesnek tekintett szintre erősödik vissza az infláció. Márpedig van honnan emelkedni, gyakorlatilag a 2008-as pénzügyi válság óta várják sokan, hogy „most aztán majd beindul a drágulás”, főleg úgy, hogy a jegybankok szinte számolatlanul öntik a pénzt a piacra. De mi változott meg 2021. elejére?
Tényezők amik az infláció erősödését okozhatják:
- Rövidtávon elsősorban a bázishatás lehet az ok, hiszen tavaly tavasszal a világjárvány kitörésekor szinte nullára esett például az olaj világpiaci ára. Emiatt pedig az áprilisi és májusi áremelkedés szinte biztosan rég nem látott csúcsot hoz majd. Az áprilisi amerikai infláció év/év alapon még a vártnál is magasabban alakult, a mért 4,2% 2009 óta a legmagasabb adat!
- Hosszabb távon a járvány hatása a legnagyobb kérdés, sokak szerint a gazdaság újraindulásával a kereslet is élénkülhet, sőt akár egy elhalasztott kereslet is megjelenhet, ami az árak emelkedését okozhatja.
A fentieken túl látszanak olyan kínálati korlátok is, melyekről egyelőre nem tudni, mennyire lesznek tartósak. Ilyen például a tengeri szállításoknál tapasztalható konténerhiány és az ezt kísérő jelentős áremelkedés, vagy a globálisan kirajzolódó mikrochip-hiány is. Ezek – ha tartósan fennmaradnak – mind beépülhetnek az árakba.
A mostani szituáció ezért is különleges, mert egyszerre van jelen a kereslet felfutása és az ellátási lánc akadozása. Ilyen nagyon régen nem volt, ezért is lehet kérdéses az infláció tartóssága és mértéke. Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy az USA-ban annyit vagy többet kapnak segélyként az emberek mint amennyit munkával keresnek.
Szaporodó inflációs előrejelzések
Az élénkülő inflációs folyamatok mostanra szinte minden előrejelzésbe beépültek. A legfontosabb befektetési bankok és elemzőcégek prognózisait összesítő elemzői konszenzus szerint az USA-ban például a tavalyi 1,2 százalékról 2,6 százalékra emelkedhet idén az infláció, ezzel 2018. óta először haladhatja meg a Fed 2 százalékos célját. Sőt, az elemzők szerint tartós lehet a folyamat, 2022-re most 2,2 százalékos áremelkedés a konszenzus.
Európában a német infláció a tavalyi 0,4 százalékról 2,3 százalékra emelkedhet, míg a franciáknál 1,4 százalékos drágulás most a várakozás. Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor Japán lehet a kakukktojás, ahol várhatóan idén sem indul be az áremelkedés.
A közelmúltban frissítette prognózisát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, a szervezet közgazdászai szerint a fejlett országokban a tavalyi 0,7 százalékról 1,6 százalékra emelkedhet az infláció, miközben a feltörekvő és fejlődő országokban 5,1 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet az áremelkedés üteme. Ők az USA-ban 2,3 százalékos, az eurózónában pedig 1,4 százalékos rátával számolnak.
Összegzés
Összességében jelenleg nem az a fő kérdés a világban, hogy emelkedik-e az infláció 2021-ben, sokkal inkább az, hogy mennyivel és milyen tartósan. A legtöbb előrejelzés szerint középtávú tendencia kezdődhet idén a járvány enyhülésével. Ez pedig a jegybankokat is új helyzet elé állíthatja, bár a Fed egyelőre nagyon fogadkozik, hogy rugalmasan kezeli majd az inflációs célt, magyarul elnéző lesz a 2 százalék feletti drágulás láttán is.