Hogyan keressünk pénzt két amerikai tőzsdeindexen?

VIG Alapkezelő 2024. február 05.

Kardos Zsolt, VIG Alapkezelő

A 2023-as év egyik nagy tőzsdei sztorija volt, hogy a kétezer legkisebb kapitalizációjú amerikai tőzsdei részvény átlagos árfolyam változását mérő Russel 2000 index mennyivel teljesítette alul az ötszáz legnagyobbat követő S&P 500-at. Mivel mind a kettő fontos mutató, a befektetők értetlenül álltak a mintegy 10 százalékos különbség előtt – főleg, hogy az év elején még a Russel volt a jobb teljesítő. Márciusra azonban elfogyott az előny és utána már csak kullogott az S&P 500 után:

A kérdés az, hogy ez miért történt, az elmúlt években hogy alakult a két index egymáshoz viszonyított teljesítménye  és tudunk-e ilyen mértékű diszparitás alapján pénzt keresni?

Az első kérdésre könnyű a válasz. Tavaly március körül robbant be a köztudatba a mesterséges intelligencia, és mivel annak nagyobb a súlya az S&P 500-on belül, így az MI-részvények szárnyalása nagyobb mértékben emelte ennek az indexnek az értékét. De az elmúlt 5 évet vizsgálva ettől függetlenül is ez az index teljesített jobban – mindössze egy rövid időszak volt kivétel. Ez az időszak volt a mozaikszavak aranykora: először jött a nagy tech cégeket tömörítő FAANG , majd az ezek közül az ezermilliárd dolláros tőzsdei értéket meghaladó MAGA (Microsoft, Amazon, Google, Apple), a FMAGA (amikor a Faceboook is csatlakozott), és legutoljára a MAG7 (a “Magnificent seven”, azaz a hét mesterlövész) épült be a köztudatba.

Ezek a rövidítések a technológiai részvényekre utaltak, amik messze felül teljesítették az indexeket. Mivel ezeknek a részvényeknek az árfolyam változásai jobban befolyásolták az SP 500-as indexet, ezért ebben az időszakban is felülteljesítő volt a Russel 2000-el szemben.

De ha egy több mint 20 évre visszatekintő ábrát nézünk, már egészen más kép rajzolódik ki.  Ha valaki a 2000-es dotcom buborék tetején elhitte a hangzatos ígéreteket, és maga is elhitte, hogy az internet mindent meg fog változtatni (ami egyébként végül igaz is lett), akkor azt látja, hogy amíg az S&P 500-as összességében 430% hozamot produkált,  addig a Russel 2000 ennél jobban, 500% felett teljesített:

Mi ebből a konklúzió? Nagyon fontos az időzítés, azaz hogy mikor vásároljuk melyik eszköz osztály részvényeit. Ha valaki akkor vesz hosszú távra technológiai részvényeket, amikor az indexek éppen új csúcson vannak, akkor nem jár vele a legjobban. Ha viszont egy recessziós időszakban teszi ezt, jelentős lehet az extra profit.

Az alábbi ábra az 1990-es recessziótól mutatja az SP 500-as és a Russel 2000-es teljesítményét:

Itt azt látjuk, hogy míg a Russel 2000-es index 17-szerezte a befektetett pénzt, addig az SP 500-as több mint 25-szörözte. Jól látszik, hogy igaz a tőzsdei bölcselet, miszerint akkor kell befektetni, amikor “vér folyik az utcákon”, azaz senki sem akar. Az iraki háború kitörése után mindenki menekült a részvényektől, főleg a technológia részvényektől. Pedig ekkor pont vásárolni kellett volna. 2000-ben pedig a befektetők csak a technológia részvényeket akarták venni, pedig pont akkor kellett volna eladni őket.

 

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.