Digitális jegybankpénzről Nobel díjasok társaságában

VIG Alapkezelő 2024. július 30.

Szatmáry Zsombor, VIG Alapkezelő

A 2002-ben közgazdasági Nobel-díjjal elismert amerikai-izraeli pszichológus, Daniel Kahneman híres, “Gyors és lassú gondolkodás” című könyvében bemutatott kutatások óta tudjuk, hogy agyunk kétféle rendszer segítségével támogat minket a döntéshozatalban.  A gyors, intuitív rendszer érzelmi reakciókat vagy automatikus cselekvéseket generál, míg a lassú, reflektív rendszer megfontolt és gondolkodásra orientált, megfontoltabb döntéseket tesz lehetővé. Új ismeret megtanulásában az utóbbi segít, ha azonban az egyszer rutinná válik, akkor ez egy olyan döntéssé alakul át, amelyet már a gyors rendszer hoz meg és kevésbé igényel komplex agyi támogatást.

A mindennapi életben, komplex döntéseknél az emberek többségénél a reflektív rendszernek nagy energiákra, összpontosításra van szüksége. Ilyenkor gyakran bekapcsol a gyors rendszer, ez hoz döntést, megnövelve a rossz eredmény születésének vagy a cselekvés elmaradásának az esélyét. Az egyik „hekkelési” módszer, amivel komplex döntéseket hozhatunk, az un. hüvelykujj szabályok használata. Ezek egyrészt segítenek a döntések meghozatalában, másrészt viszont előítéleteket is hordoznak, amelyek elhomályosíthatják a döntéshozatalt. Ezek a döntések magukban hordozzák a hibázás kockázatát részben figyelem és időhiány, másrészt közösségi hatások és kognitív torzítások miatt.

Ezen a ponton tudjuk behozni a folyamatba az irányított befolyásolást, mint a társadalmi folyamatokat mozgató “mérnöki” eszközt. A szintén Nobel-díjas (2017) Richard Thaler és Cass Sunstein 2009- es Nudge című könyvéből megismerhetők az emberek döntései befolyásolhatóságának, irányíthatóságának a témái. Ezek a „befolyások” olyan ösztönzők is lehetnek, amelyek a lehetőségek közül egy adott kiválasztott út felé terelnek. Például lehetnek olyan össztársadalmi helyzetek és kapcsolódó döntések, amikor az intézményeknek érdemes irányított módon befolyásolni az embereket. Az ösztönző lépéseket, folyamatot egy un. döntési/választási architektúra elemeiként célszerű meghatározni, és robosztus struktúrát emelni köré. Ezek a “finom” terelési, ösztönzési módszerek jelentősen csökkenthetik az említett hibázási kockázatokat és a cselekvést is előmozdíthatják.

Most emelhetjük fel a digitális jegybankpénzt (DJBP)  Nobel szintjére, és nézzük meg, hogy az akadémiai tudás tudja-e támogatni egy ilyen technológiai újítás bevezetését. A DJBP egy új elem a pénzrendszerben, mely a blokklánc, digitális pénzek elterjedésével párhuzamosan született a világ több jegybankjának szellemi műhelyében – és például a Magyar Nemzeti Bankban is foglalkoznak vele. Ugyanakkor eddig azt láthattuk, hogy a fejlesztéseket nehéz volt implementálni, és kevés látszik a már elért eredményekből.

Miért lehetnek jók a DJBP körüli nagyívű társadalmi projektek, egy egész ország jóléte szempontjából? Miben több a DJBP, mint a ma használt pénz? A hagyományos pénz jól működő gazdaságban: osztható, hordozható, tartós, helyettesíthető, ellenőrizhető és kínálata viszonylag szűkös. A helyettesíthető azt jelenti, hogy a pénz egyes egységei ugyanolyan jók, mint a másik, azaz felcserélhetők. És ez az a pont, ahol a DJBP jelentősebb előnnyel rendelkezik, mivel úgy programozható, hogy a fenti pénz jellemzők mellett ne legyen helyettesíthető, sőt, akár legyen lejárata is. Így nyomon lehet követni, hogy a DJBP milyen módon kerül felhasználásra. A DJBP egy szintugrásnak számít, egy eszköznek, amely jelentősen gazdagítja a pénzhez kapcsolt funkcionalitást, és országok számára elősegíti egyes társadalmi projektek hatékonyabb lebonyolítását. A szintugrás részeként a DJBP, illetve egy DJBP e-pénztárca összekapcsolható a polgárok TB számával, adóazonosítójával, egyedi személyes azonosítójával, illetve ez megvalósítható úgy is, hogy családok, közösségek egy egységként jelenjenek meg intézményi szempontból, és akár egy darab e-pénztárcát használhatnak. Ebbe a keretbe már olyan ösztönzők kapcsolhatók bele, melyek társadalmi programok esetében lehetővé teszik például az azonnali anyagi ösztönzést/büntetést; a mérhetőség valós időben történő megvalósítását, a kitűzött mérföldkövek, határidők monitorozását, vagy éppen azonnali célzott (pl. regionális, célcsoport, időszakos) lépések megtételét.

Az országok a DJBP-vel olyan technológia alapú eszközt kaphatnak a kezükbe, amelyek kontrollt biztosítanak számukra a monetáris/gazdaságpolitika, a DJBP körforgása és az ehhez kapcsolódó intézményesített ösztönző programok egysége felett is. Ehhez kell egy erős kormányzati, intézményi akarat annak érdekében, hogy a jegybank (mint DJBP kibocsátó) és más intézmények szorosan együttműködjenek. A programok keretében a bónuszok/elvonások igazíthatók például különböző egészségügyi, szűrési, befektetési, gazdaságpolitikai programokhoz.

Egy lehetséges és valószínűsíthetően sikeres folyamat vázlatos lépései például ezek lehetnek:

A DJBP-vel az állami programok hatékonysága emelhető, az egyedi emberi döntésekben jelentősen visszaszoríthatók a torzítások, a hibázási lehetőségek és a nem-cselekvés valószínűsége. Továbbá, minden érintett számára előnyös ösztönzők alkalmazhatók és már akár rövidtávon is emelhető a polgárok életszínvonala.

 

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.