Csapdahelyzetben van-e Magyarország?
Németh Gábor, CFA – Senior Portfólió Menedzser
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai vagy amerikai kamatszintekhez képest és minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és befektetési lehetőségek.
- Az EU-s pénzek
Tavaly év végén erőteljesen fokozódott a stressz, lesz e megállapodás az Unióval, vagy végleges forrásvesztés. Ez utóbbit elkerülte a magyar kormány, ami meg is nyugtatta a magyar eszközökbe fektetőket, azóta azonban blokkolt forrás feloldása nem történt. Azaz összességében jelentős előrelépésről nem igazán hallhattunk, holott lassan már a negyedik negyedévben járunk.
Időközben kicsit háttérbe is szorult a történet, mivel a nemzetközi környezet meglehetősen kedvező volt és a magyar eszközök nagyon jól teljesítettek. Egybehangzó vélekedés ugyanakkor, hogy nincs alternatívája az EU pénzeknek – már csak az egy éve tartó recesszió miatt is égető szükség lenne Magyarországnak ezekre a forrásokra. Mint ahogy az a várakozás is egybehangzó, hogy egyhamar nem várható megoldás, és szinte biztos, hogy idén már nem látunk folyósított összeget az eddig blokkolt forrásokból. Az október közepén tartott lengyel választásokig – amelyet egyre gyakrabban emlegetnek különféle nemzetközi gazdasági fórumokon – több okból sem várható érdemi előrelépés.
Mivel nincsenek most éles határidők, nincs is nagy kapkodás. Ha októberben nem, akkor talán év végén lehet némi előrelépés a hitel-láb és egyéb politikai alkuk miatt, de további késés is erősen benne van a pakliban. Magyarország láthatóan szeretne eleget tenni bizonyos mérföldköveknek és ezzel megszerezni a blokkolt források egy részét, de egyáltalán nem biztos, hogy minden “szupermérföldkő” és ezzel minden – vagy majdnem minden – forrás elérhetővé válik valaha is. Ez így összességében inkább negatív forgatókönyv, de jelentős kérdés, hogy mikor kezd el aggódni miatta a piac. Hiszen a jelentős késéssel azért már többé-kevésbé számolnak a befektetők.
- Az államháztartási hiány
Égető kérdés szerte a világon, nem kivétel ez alól a régiónk sem. Csehországban már bejelentettek új intézkedéseket, Lengyelországban deficitcélt kellett emelni, Romániában is megy egy egyezkedés az EU-val egy, a terveknél érdemben magasabb hiánycélról. Az energiaköltségek megemelkedése, a különböző kompenzációs csomagok kiadásai és főleg a vágtató infláció miatt gyengélkedő fogyasztás a vártnál alacsonyabb adóbevételeket okoz, ami jelentős probléma. Magyarországon az eredeti 3,9%-os hiánycélnak augusztusig már a 97%-a teljesült, így az effektíve tarthatatlanná vált – az Államadósság Kezelő Központ 704 milliárd Ft-tal 4113 milliárd Ft-ra emelte az idei nettó finanszírozási tervét. Némi szépségtapasz, hogy a rezsivédelmi költségek idén nagyjából havi szinten bekerülnek a költségvetési számokba, így a korábbi évvel ellentétben nem kell év végén ebből egyszeri nagy újabb aknára számítani. De ennek ellenére összességében az idei államháztartási deficit a GDP 6-7 százalékára emelkedhet, jelentősebb korrekció nélkül.
Szeptember végén vagy október elején érkezhet kormányzati bejelentés, hogy talán 1%-ot lefaraghat az idei hiányból a gázvásárlás kapcsán annak könyvelése, illetve további 1% körüli összegre lehetséges valamilyen inkább technikai jellegű megoldás (állami cég, osztalékfizetés; esetleg honvédelmi költségek csökkentése, halasztása stb.). Korábban az elemzők azt várták, hogy újabb korrekciós intézkedések jöhetnek, nem kizárva újabb különadók bevezetését, vagy az eddigiek emelését, de ennek véleményem szerint erőteljesen csökkent az esélye, lévén közeledünk az év végéhez, így annak kivetése, beszedése egyre nehezebb lenne, ráadásul az elcsúszás mértéke miatt is kifutunk az időből. Véleményem szerint a gazdaságpolitika azt a legmagasabb hiányszámot keresi, amit még elviselne a piac érdemi megrázkódtatás nélkül és nem fog kilógni a régiós átlagból sem (ez valahol a GDP 5-6%-a körül lehet).
A teljes cikk megtekinthető a Portfolio.hu-n:
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.