Az amerikai kötvénypiac bízik Trumpban, mi is bízhatunk az amerikai kötvényekben

Király-Kovács Mátyás 2025. április 01.

Az elmúlt fél évben egy 120 bázispontos tartományban (3,6-4,8% között) ingadozott a 10 éves amerikai állampapír hozama, jelenleg pedig pontosan ennek a sávnak a közepén tartózkodik. Az előző években megtapasztalhattuk, hogy a 10 éves hozam a befektetők kockázati étvágyának egyik legfontosabb indikátora: az 5%-ot közelítő hozamszint ugyanis több esetben is elrontotta a részvénypiaci hangulatot.

 

A tartósan magas hozamszint fennmaradása ugyanis káros a gazdaságra (növekvő hitelköltségek, csökkenő befektetési hajlandóság, dráguló államadósság-finanszírozás), illetve a magas állampapírhozamok vonzó alternatívát jelentenek a részvényekkel szemben. Ennek a Trump-kormány is tudatában van, Trump pedig az előző elnöki ciklusában is kiemelt figyelmet fordított a részvénypiac teljesítményére, amire saját teljesítményének fokmérőjeként tekintett.

Az elmúlt hetek amerikai részvénypiaci korrekciója egyelőre görbe tükröt mutat Trumpnak: az Amerika mindenek felett (US exceptionalism) narratívát gyorsan leváltotta a csapkodó bizonytalanság, ami a gazdasági kilátásokat is rombolja, a gazdaság szereplői nem szívesen ruháznak be egy bizonytalan gazdasági környezetben.

A bizonytalanság és a részvénypiacok tartós bukdácsolása pedig szintén káros a gazdaságra, a háztartások fogyasztási hajlandósága csökken, ha azt érzékelik, hogy megtakarításaik értéke csökken, vagyoni helyzetük romlik.

A fentieknek megfelelően az amerikai hozamszintek kordában tartása alapvető gazdasági érdek, aminek a Trump-adminisztráció is tudatában van, és vélhetően minden lehetséges eszközzel igyekszik majd lejjebb menedzselni a hozamszinteket.

Milyen eszközökkel igyekszik Trump és csapata lejjebb hozni az amerikai hozamszinteket?

Olajár – az alacsonyabb energiaár alacsonyabb inflációt, ezáltal alacsonyabb hozamszinteket hozhat el, ennek elérése érdekében Trump már korábban bejelentette az amerikai fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének felpörgetését („Drill baby, drill!”), illetve a nemzetközi kitermelőkre is igyekszik nyomást helyezni, hogy csökkentsék áraikat.

Költségvetési szigor – Scott Bessent pénzügyminiszter (korábbi befektetési bankár) a 3%-os költségvetési hiánycél elérését tűzte zászlajára, amit elméletileg a Musk nevével fémjelzett DOGE (Department of Government Efficiency – Kormányzati Hatékonysági Osztály) is támogat, egyelőre korlátozott sikerrel.

Hozamgörbe-kontroll – különböző szabályozói eszközökkel a keresleti (likviditási követelmények finomhangolása), illetve a kínálati viszonyok finomhangolásával (kevesebb hosszabb futamidejű kötvénykibocsátás, több diszkontkincstárjegy kibocsátás) is lehet támogatni a kötvénypiacot

Milyen tényezők okozhatnak hozamemelkedést az USA-ban?

Gyorsuló gazdasági növekedés – ennek egyelőre nincsen nyoma, sőt, a bizonytalanabbá váló gazdasági és befektetői környezet miatt a Fed is csökkentett korábbi GDP előrejelzésén, 2025-re 2,1% helyett már csak 1,7%-os bővülést vár.

Tarifák – a Trump adminisztráció által belengetett vámemelések hatására a befektetők nem számítanak arra, hogy a Fed 2%-os inflációs célja teljesülni fog a következő években. Ez már szintén beépült a gazdasági várakozásokba, a Fed idén 2,5% helyett átlagosan 2,8%-os maginflációra számít.

A fentieket összegezve a Trump kormányzattól egyelőre a stagflációs gazdasági környezet irányába való elmozdulást árazzák a befektetők, a bizonytalanság miatt lassabb növekedésre, a tarifák miatt pedig magasabb inflációra számítva.  A stagflációs környezet pedig a kötvénypiac számára alapvetően nem kedvező, de a Trump-adminisztráció kezében számos eszköz lehet, amivel támogatni tudják a kötvénypiacot. Emellett a kockázatkerülés felerősödése is fokozhatja az amerikai államkötvények iránti keresletet, illetve a hozamok újbóli emelkedése esetén a Fed is újra felpörgetheti kötvényvásárlási programját.

Mindezek alapján várakozásom szerint a kötvényhozamok emelkedése korlátos lehet az előttünk álló időszakban, ezért a 10 éves USA állampapírhozam emelkedését vételekre használnám ki és növelném a befektetési portfólióm kamatkockázatát.

 

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.