A legfontosabb tőzsdeindexek – a magyar befektetők szemével
2020. július 3-án 136. születésnapját ünnepli a Dow Jones Industrial Average (DJIA), vagyis a történelem első tőzsdei indexe. A DJIA megalkotásánál 1884-ben még valószínűleg maga Charles Dow sem gondolta volna, milyen sikertörténet vár a 20. században a tőzsdeindexekre.
A tőzsdeindexek célja
A tőzsdei indexek eredeti célja, hogy minél objektívebben képesek legyenek reprezentálni egy piac, szegmens, vagy iparág teljesítményét. S habár ez, első ránézésre egyszerű számításnak tűnik, a gyakorlatban rendkívül komplex képletek alapján történik.
Az indexek összeállításánál számos tényezőt kell figyelembe venni: az értékpapírok számát, relevanciáját, a kibocsátó cégek aktuális piaci kapitalizációját és likviditását.
Napjainkban a tőzsdeindexek két további fontos célt is szolgálnak:
- Spekulatív tranzakcióknál „mögöttes termék” szerepét töltik be: derivatívok, CFD ügyletek esetében
- Benchmark (referenciaindex) szerepét töltik be, így a befektetők objektíven mérhetik a befektetési szolgáltatók teljesítményét.
Magánbefektetők szempontjából, akik elsősorban a befektetési alapok iránt érdeklődnek, ez utóbbi (referenciaindex-funkció) lehet a legfontosabb.
Tőzsdeindex, mint benchmark
A hazai alapkezelők döntő többsége a vagyonkezelésnél az aktív portfóliókezelést részesíti előnyben, ahol a portfólió-menedzserek legfontosabb célja az, hogy az alap valós hozama minél jobban felülmúlja a referenciaindex elméleti teljesítményét.
Ez mindkét fél elemi érdeke, hiszen a befektetők így tudják a legmagasabb hozamot realizálni, az alapkezelők pedig magas hozam esetén, akár sikerdíjra is jogosultak lehetnek. (A lehetséges stratégiákat, kockázatokat, a bevethető eszközök pontos körét és a sikerdíjak mértékét is mindig az alapok kibocsátási tájékoztatója tartalmazza.)
A világ 3 legismertebb indexe
Globális szempontból a három legmagasabb presztízsű index a tengerentúlon található. Ezek mindegyike fontos a világgazdaság megítélésének szempontjából, de a legtöbb hazai befektető számára a gyakorlatban csak közvetett, informális szerepet töltenek be. Ennek oka, hogy a vezető hazai alapok egyikének sem referenciaindexei.
- Dow Jones Industrial Average (DJIA): A világ legelső indexe, amit 1884-ben hozott létre Charles Dow. A 30 legnagyobb amerikai iparvállalat részvényeinek teljesítményét mutatja be, melyek különböző súllyal szerepelnek az elméleti portfólióban.
- S&P 500: A világ egyik legismertebb hitelminősítő intézete (Standard & Poor’s) által összeállított tőzsdeindex, ami az 500 legnagyobb amerikai vállalat teljesítményét reprezentálja.. A cégek méretének változásával összhangban folyamatosan korrigálják az indexben szereplő vállalatokat, és azok súlyát is a portfólión belül, hogy minél objektívebb legyen az „átlagteljesítmény”.
- Nasdaq 100: A világ legnagyobb nem-pénzügyi vállalatainak teljesítményét bemutató index. Az S&P 500-hoz hasonlóan itt is folyamatosan változik a portfólióban szereplő vállalatok súlya.
Az indexet alkotó vállalatok tulajdonságán túl (iparág, földrajzi szempontok, vállalatméret), az elméleti portfolió összeállításának elve is különbözhet egymástól. Jó példa erre a súlyok definiálása!
A Dow Jones például ársúlyozott, vagyis egy magasabb árfolyamú vállalat jobban befolyásolja az index mozgását. Az S&P500 és a Nasdaq 100 viszont értéksúlyozott, ami a fenti “torzítást” kiküszöböli.
Magyarország fontos tőzsdeindexei
A hazai piacon három fontos indexet érdemes követni a magánbefektetőknek, ezek a következők:
- BUX: A Budapesti Értéktőzsde vezető részvényeinek tőzsdeindexe, olyan hazai vállalatokkal, mint a MOL, a Richter és a Magyar Telekom. A hazai blue chipeket tartalmazó BUX valós időben kerül kiszámításra, az azonnali piac árfolyamadatai alapján.
- RMAX: A hazai állampapírok követésére szolgáló MAX indexcsalád tagja. Az RMAX a családon belül a 3 hónapnál hosszabb, de 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírok teljesítményének követésére szolgál. Számos hazai kötvényalap referenciaindexeként ismert, ami miatt kiemelt figyelem övezi a magán- és intézményi befektetők részéről is.
- BUMIX: A Budapesti Értéktőzsde kis- és közepes méretű vállalatainak teljesítményét bemutató tőzsdeindex, amit 2004. június 1 óta számolnak ki, azonnali árfolyamon. Befektetési alapok szempontjából kevésbé fontos szerepet tölt be, inkább a részvénybefektetőknek szolgál trendinformációkkal.
Tőzsdei indexek a gyakorlatban
A RMAX kivételével a legtöbb hazai alap nemzetközileg ismert benchmarkot alkalmaz az globális transzparencia miatt, amelyekből rendkívül sok áll a befektetési szakemberek rendelkezésére. A legfontosabb elvárás, hogy az index minél jobban korreláljon az alap befektetési politikájával. Íme néhány referencia index, amit az Aegon Alapkezelő szakemberei is használnak:
- MSCI Emerging Net Total Return USD Index: 5 feltörekvő régió 26 országának teljesítményét reprezentáló index, ami nemzetközi összehasonlításban is objektíven mérhetővé teszi Magyarország első ESG befektetési alapjának (Aegon Feltörekvő ESG Részvény Befektetési Alap) hozamait.
- MSCI AC World Daily Total Return Net USD Index: 23 fejlett és 26 feltörekvő régió globális teljesítményét mérő tőzsdeindex. 11 ágazat, több mint 3000 részvényére terjed ki, ezzel a világ közepes- és nagyvállalati teljesítményének egyik legfontosabb mérőszáma. Az Aegon Megatrend Részvény Befektetési Alapok Alapjának referenciaindexe.
- MSCI Russia 10-40 Net TR USD: Oroszország közepes- és nagyvállalatainak teljesítményét tükröző részvénypiaci index, aminek a tervezésénél figyelembe vették a szigorú UCITS irányelveket is. Az index alapesetben vagyonának maximum 5 százalékát fektetheti be egy kibocsátótól származó értékpapírokba, a megfelelő diverzifikáció miatt. Ez egyedi esetben 10 százalékra emelhető, ha az ilyen jellegű eszközök összességében nem haladják meg a portfólió 40 százalékát. Az Aegon Russia Részvény Befektetési Alap benchmarkja.
Világszerte tőzsdei indexek százait használják a befektetési szolgáltatók, amelyek egyre nagyobb transzparenciát és nagyon objektív mérést tesznek lehetővé a befektetők részére. Sőt, egyéni elbírálás mellett akár egyedi index létrehozására is van lehetőség!
Ha felkeltettük az érdeklődését a szakmai érdekességek iránt és a jövőben is szívesen olvasna kulisszatitkokról, akkor iratkozzon fel a Totalreturn.hu blog ingyenes hírlevelére.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.