A Big Data és az ESG: a hozamnövelés legújabb útja
Eddig 25 cikkben foglalkoztunk a megatrendekkel. Olyan technológiákkal, társadalmi változásokkal, lehetőségekkel és kockázatokkal, melyek alapjaiban befolyásolhatják jövőbeli életünket.
A megatrendek többsége egymásra is hatást gyakorol. Erre jó példa a Big Data és az ESG befektetési szemlélet közötti kapcsolat, amit egyre hatékonyabban alkalmaznak hozamnövelésre a befektetési alapok menedzserei és a vagyonkezelő szakemberek.
Mit jelentenek a fogalmak?
- Big Data: az emberi elme számára önmagában értelmezhetetlen, strukturálatlan adathalmazok (szövegek, képek, hangfájlok) vizsgálatával foglalkozó technológiák összessége. Összefüggések, mintázatok, vagy korrelációk keresése óriási mennyiségű adatok között, ami segíthet megérteni a múltbeli trendeket vagy megbecsülni a jövőt.
- ESG (Environmental, Social, Governance): Modern befektetés-elemzési módszertan, ami a környezeti hatásokat, a társadalmi hasznosságot és a felsővezetők döntési mechanizmusait állítja a középpontba. Érvrendszere szerint e három tényező jelentős hatást gyakorol egy gazdálkodó szervezet üzleti eredményére, ami azután a részvényárfolyamokon is tükröződik.
ESG és Big Data a gyakorlatban
Gyorsuló, globalizált világunk megváltoztatja az értékpapírok elemzését is. A szakembereknek egyre gyorsabban, egyre több értékpapírt kell elemezniük, miközben ezekről egyre több információ áll a rendelkezésre. Az ESG tényezők miatt pedig a jövőben ismét jelentősen nőhet a vizsgált adatok köre.
Napi több tízmilliárd adatponttal dolgozó elemzésről van szó, százezres nagyságrendű kódsoron keresztül – e szakmai kihívás elvégzése pedig lehetetlen manuálisan, csupán az emberi agy segítségével.
Miért kifizetődő az új megközelítés?
Az új módszereknek köszönhetően kézzelfogható eredmények és érvek is a piaci szereplők rendelkezésére állnak, amik egyértelműen az új megközelítés mellett szólnak. Íme két példa:
- Elméleti példa: Az Oxfordi Egyetem 2015-ben átfogó kutatást végzett a témában, ahol 200 projekt összesített eredményeiből arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy 80 százalékos korreláció van az egyes értékpapírok ESG tényezői és részvényárfolyama között.
- Gyakorlati példa: Egyre több vagyonkezelő és alapkezelő számol be arról világszerte, hogy működőképes az új szemlélet és pozitív hatást gyakorol a befektetési portfólióra. A környezeti, társadalmi és vezetői döntési mechanizmusok vizsgálatával ugyanis kiszűrhetők a gyengébben teljesítő vállalatok a portfólióból. Az ESG és a Big Data ötvözése tehát elsősorban nem extra profitot hoz az alapok számára, hanem megóv a szarvashibáktól. Ezek elkerülése pedig akár évi többszáz bázispontos előnyt is kínálhat egy ESG befektetési alap számára.
A hitelminősítés jövője
2019-ben az amerikai MIT egyik kutatása szintén figyelemreméltó jelenségre mutatott rá, amikor a klasszikus hitelminősítés és az ESG értékelések közötti különbségeket vizsgálta.
- A Standard & Poor’s, a Moody’s és Fitch hagyományos módszerei esetében bőven 0,95 feletti volt a korreláció, kvázi egyforma tényezők alapján vizsgálják a nagy hitelminősítők az értékpapírokat. A minősítési rendszer gyakorlatilag egyetlen, egyszerű táblázatban bemutatható.
- Az ESG értékelést végző piacvezető cégek esetében viszont csak 0,61 a korreláció értéke, vagyis igencsak eltérőek az értékelési módszerek. Az egyedi módszerek pedig különböző hatást gyakorolhatnak a befektetési portfóliókra.
Ez azt eredményezheti, hogy a hitelminősítői ajánlások szórása sokkal nagyobb lehet a jövőben, és nagy valószínűséggel jelentősen felértékelődhetnek a működőképes módszertanok.
Tehát nemcsak maga az adat, hanem annak feldolgozási vagy értékelési módszere is jelentős értéket képviselhet majd az intézményi befektetőknél. A képletekért vagy formulákért ezért óriási harc lehet a piacon, hiszen aki először használhatja azokat vagy megszerzi a jogait, abból könnyen piacvezető befektetési szolgáltató válhat.
A „Hathaway-effektus” és tanulságai
Történelmi hibához vezetne azonban vakon követni a Big Data módszertanokat, legyen szó az ESG szemléletű vagy a hagyományos elemzői megközelítésekről. Jó példa erre a „Hathaway-effektus”.
A 2012-ben felfedezett jelenség erős korrelációt mutatott a Anne Hathaway szereplése, és Warren Buffett cégének (Berkshire Hathaway) részvényárfolyama között. Minél többet tűnt fel filmekben vagy a médiában az Oscar-díjas színésznő, annál jobban emelkedett a befektetési vállalat árfolyama.
Kettőjük között természetesen a közös „kulcsszó” számított összefüggésnek, amely kisebb zavart okozva a rendszerben dezinformációhoz vezetett.
A japán Anime képregények befolyásolnák a new-york-i réz árát?
Szintén érdekes összefüggésre lelt a 90-es évek elején-közepén egy amerikai hedge fund, aki az adatok feldolgozásakor arra lett figyelmes, hogy a japán képregények árváltozását 9 hónapos fáziskéséssel leköveti New-Yorkban a réz árfolyam. Még érdekesebb, hogy e trendet meg is játszották a szakemberek, bár fogalmuk sem volt arról miért történik mindez.
Mindent összevetve azt javasoljuk, se Anne Hathaway következő filmjének premierén ne rohanjon a fenti korrelációra hivatkozva Berkshire Hathaway részvényt vásárolni, se a japán képregények árának alapján ne hozzon befektetési döntéseket, mert könnyen csalódás érheti.
Annál érdemesebb viszont nyomon követnie az ESG befektetési alapok által kínált lehetőségeket és az új szemlélet jövőbeli térnyerését.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.