2021: az év, amikor megint elkezdhettünk félni az inflációtól
A 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintre emelkedhet 2021-ben a globális infláció, ami az előrejelzések szerint 5 százalék körül lehet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi prognózisa szerint a fejlett országokban 2,8%-os, a fejlődő világban pedig 5,5%-os lehet az áremelkedés idén.
A világ szinte minden táján pusztít az infláció
Nem is önmagában a több mint tíz éve nem látott globális áremelkedés az újdonság, hanem az, hogy a világ minden részén tapasztalható a jelentős inflációs nyomás. Szinte naponta olvasni arról, hogy éppen hány évtizedes csúcsot dönt az infláció az egyes országokban.
A folyamat nagyrészt annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány utáni első lezárások feloldása után a gazdaság gyorsan visszapattant, hirtelen megugrott a kereslet, amivel viszont a kínálat nem minden esetben tudott lépést tartani. Szakértők most arra számítanak, hogy a hiány még áthúzódik 2022-re is, mivel várhatóan nem fog néhány hónapon belül kiegyenlítődni a kereslet és a kínálat. Először 2020-ban a tengeri szállítási költségek esetében volt tapasztalható ez a folyamat, néhány hónap alatt többszörösére emelkedett a konténerek szállítási költsége. Ennek oka, hogy a járvány miatt több kikötőben komoly lezárásokat léptettek életbe, ami egyrészt megnövelte a várakozási időt, másrészt emiatt a korábban kialakított globális konténerkínálat szűkösnek bizonyult.
Az idei évre egyik legjellemzőbb szó talán a chiphiány lehetne, az év eleje óta ugyanis folyamatosan arról hallani, hogy a gyárak képtelenek kielégíteni az igényeket. Emögött vannak strukturális jelenségek, mint az elektromos autózás terjedése, a járványhoz kapcsolódó tényezők, mint a home office térnyerése vagy az emberek szabadidejének otthon töltése, ami miatt megugrott az elektronikai cikkek iránti kereslet.
A megugró kereslethez és az egyedi tényezőkhöz adódott még ősszel az energiaárak jelentős emelkedése, amit a téli fűtési szezon kezdete okozott.
Nehéz helyzetben Amerika
Említettük, hogy a világ szinte minden részén tapasztalható az infláció megugrása, de persze ennek mértéke nem mindenhol egyforma mértékű. A fejlett országok közül például az Egyesült Államokban novemberben 6,8% volt az infláció, ami majdnem negyvenéves csúcsnak felelt meg. Ezek után nem véletlen, hogy a Fed is egyre erősebb harapófogóba került az év végére, kénytelen volt élesen fordulni azt követően, hogy tavasszal még átmenetinek tekintette az áremelkedések megugrását.
Az eurózóna kicsit más helyzetben van, hiszen sokkal heterogénebb közösség. Nyugat-Európában szintén évtizedes csúcsokat látunk az inflációban, a periférián (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália) viszont sokkal alacsonyabb a drágulás. Emiatt az Európai Központi Bank más helyzetben lehet a következő hónapokban, mint a Fed, hiszen egyrészt nehezebb lesz egyensúlyoznia egy olyan környezetben, ahol már a tagállami gazdaságok egy része szigorítást igényelne, máshol viszont még messze lesz a veszélyes szinttől a drágulás. Másrészt viszont könnyebb dolga lesz a jegybankároknak Frankfurtban, hiszen még ráérnek várni arra, mennyire lesz tartós az infláció.
A magasabb infláció és a kiszámíthatatlanság a befektetőket is komoly kihívások elé állíthatja, hiszen más típusú eszközök teljesíthetnek jól a tartósan magas inflációs környezetben, mint az elmúlt években. Az Aegon Panoráma alapja ideális lehetőségeket kínálhat azoknak, akik most ismeretlen terepen találják magukat kisbefektetőként.